www.pusztavacs.hu

Narrow Default Wide

Pusztavacs története

A településről az első írásos emlék 1280 tájáról származik. Az irat a falut Och néven említi. Jó földrajzi fekvése, a földművelés, az állattartás fejlettsége révén 1384. április 1-én Vacs heti vásártartási jogot kapott s ezáltal mezővárosi (oppidum) rangra emelkedett.
A XV. század során virágzó fejlődésnek indult a település. A helyiek gyarapodásának legszembetűnőbb jele, a romjaiban ma is megtekinthető egytornyú gótikus templom felépítése. A török megszállás alatt a templom harcok színterévé vált és innen kapja a Vacs-puszta elnevezését. Vacs lelkésze a maradék túlélő népességet 1652-ben az Abdi budai defterdártól kapott menlevéllel Nagykőrösre vezette. Lakói nem maradtak. A területet Kecskemét városa kaszálóként bérli , báró Kohári István füleki és lévai várkapitány családjától.
Újbóli benépesülése 1834-ben kezdődött, amikor a Koháry Ferdinánd herceg kezelésbe vette a tizennyolcezer holdas pusztát. Koháry Ferenc egyetlen leánya Antónia, Ferdinánd Szász-Coburg Gotha herceg felesége lett, s Vacs-pusztát legidősebb fiuk Fülöp örökli meg. 1831-1944-ig Pusztavacs Coburg hercegek tulajdona volt. Ezalatt az időszak alatt lassacskán 18 major épült ki az uradalomban, virágzott a földművelés, állattartás és az erdőgazdálkodás. 1871-ben nagyközséggé nyilvánítják a települést és hivatalosan is Pusztavacs lett a neve. 1884-ben Fülöp herceg építette meg a Szent Ágoston templomot, mely egytornyú, egyhajós épület, tornya neogót elemekkel díszített.
1900-ra 2000 fölé emelkedik a lakosság száma, majd a második világháború után a falu fejlődése lelassul, a lakosságszám fogyatkozik. 1950-ben Pusztavacson is megalakult az új államigazgatási szerv a Községi tanács. 1970-ben létrehozzák az Örkényi Nagyközségi Közös Tanácsot, Pusztavacson tanácsi kirendeltség működött. Az Örkényi Nagyközségi Közös Tanácstól való elszakadás gondolata az 1989-es falugyűlésen fogalmazódott meg. A különválás létrejöttének érdekében aláírásgyűjtés kezdődött a településen. A lakosság többsége (4/5 része) voksolt a különválás mellett. 1990 októberében községünk újra önálló lett.
Pusztavacs országos hírnévre akkor tett szert, amikor – egy 1968 évi kezdeményezést követően – a térképészek ezen a területen azonosították Magyarország földrajzi középpontját (északi szélesség 47 fok 11', és a keleti hosszúság 19 fok 30'). 1978-ban Kerényi József építész tervei alapján a középpontot jelző 11 méter magas nyolcszögű gúla épült, melyet 2002-ben felújítottak. A jeltorony meghatározott vonzerőt jelentett Pusztavacs életében, az 1982, 1983 és 1984 augusztusában megrendezett pusztavacsi fesztiválok több százezer embert vonzottak az ország közepére.
A falu életében mindig is fontos volt az infrastruktúra fejlesztése, kiépítése. 1992-ben megépült az egészséges ivóvíz hálózat. 1995 augusztusában kiépült a telefonhálózat és 1995 októberében megépült a gázhálózat a településen. 1996-ban községünk is csatlakozott a KTV-s rendszerhez. Az utóbbi évek jelentősebb beruházásai a csatornahálózat kiépítése 2005-ben, majd 2007-ben egy nagyon régi vágya valósult meg Pusztavacs lakosságának, a település útjai szilárd burkolatot kaptak. Egyenlőre még martaszfalt borítja az utakat, de már ez is nagyon nagy fejlődés a korábbi évtizedekhez képest. 2009-ben egy nagyon jelentős beruházás valósult meg kis falunkban. A már kétszer is bővített általános iskolánk egy nagyon szép felújítással és egy korszerű és szép tornacsarnok bővítésével lett gazdagabb, amely szintén évtizedes elmaradása volt községünknek. Elmondhatjuk tehát, hogy Pusztavacs teljes összközművel ellátott kistelepülés, mely mára is megőrizte rendezett falusias jellegét. Jó itt megállni egy kevés időre az ország, a haza közepén. Megállni s a régmultra gondolni, nemzeti mivoltunkra, a jelenünkre, a holnapra, s gyermekeinkre.