www.pusztavacs.hu

Narrow Default Wide

Pusztavacs bemutatása

Az ország szívében, erdőkoszorúk ölében található egy kis falucska, Pusztavacs. Ha ez a név elhangzik, nagyon sok magyar tudatában felvetődik az „Ország Közepe” kifejezés.

Valóban, Pusztavacs az ország geometriai középpontjába, a földrajzi szélesség 47.˚ 11.’  s a földrajzi hosszúság 19.˚ 30.’metszéspontjában fekszik. A kb. másfélezer lelket számláló  község Budapesttől délre mintegy 50 km-re fekszik.  Nyugatról az M5-ös autópálya, illetve az 50-es főút,  keletről a 4-es főút Albertirsa és Dánszentmiklós által határolt. Pusztavacs részét képezi a falutól néhány kilométerre fekvő Rákóczitelep, vagy ahogyan a helyiek nevezik, Bucka. Kitűnő, kikapcsolódásra nagyon is alkalmas világ van itt. Vacshoz tartozik még a Dánszentmiklós felé vezető út mentén található Csetharaszt is.

Aki nyugat felől érkezik a faluba, először Pusztavacs közigazgatási területén lévő 3000 hektáros egybefüggő erdő látványával találkozik. Az erdő folyamatosan meghatározta és meghatározza a pusztavacsi emberek életét. Sokaknak biztosít munkalehetőséget, még többeknek otthon melegét a téli napokban. Az erdő természetes alkotóelemei itt is  a gazdag növény és állatvilág. Láthatunk itt gyöngyvirágot, árvalányhajat sokféle gombát, erdei vadat, ha nyitott szemmel sétálgatunk. Erre lehetőséget nyújt a homokdombok között kialakított sajátos hangulatú pihenőrét és környéke, ahol a sétában megfáradt „bakancsos” vizet és szalonnasütőt találhat padokkal, asztalokkal, az ifjú „bakancsosok” pedig kedvükre játszhatnak a természetbe illő játszótéri elemeken.

Továbbhaladva az M5-ös lejárótól nem messze varázslatos, kanyargós erdőfolyosón haladhat keresztülaz utazó.  A kövesutat egymásra hajló tölgyek szegélyezik, némelyik talán még szemtanúja lehetett a múlt századi betyárok rejtekhelyének. Az erdei alagútból kiérve a vacsi elágazástól a falu központját  képező park lombjai közül kikandikáló kecses templomtorony csalogatja a látogatókat.  A főút jobb oldalán az egykori mezővárosi rang utolsó bizonyságaként áll magányosan a Romtemplom. Ennyi maradt meg az egykori mezőváros főteréből. A romtemplom látványa megihlette a századforduló nagy festőjét, Feszty Árpádot is, aki napjainkban az Ópusztaszeren felállított A magyarok bejövetele című körképe által vált újra közismertté. A Romtemplom előtt  ma egy Zarándokpark látható, mely a 13 aradi vértanú , valamint Batthyány Lajos és Kossuth Lajos fából faragott arcképéből áll. A falu jelenlegi főterét egy körformájú park képezi, középpontjában az 1884-ben felszentelt  Szent Ágoston templommal. A körülötte lévő templomkert „ős park” jelentős értéket képvisel idős fáival és növényeivel. Tőle délre egy szépen rendbehozott kastélyt láthatunk, mely jelenleg a NEFAG Zrt. tulajdonában van. Legújabb büszkeségünk itt a falu központjában a nagyon szép, a kor követelményeinek megfelelően felújított és kibővített általános iskola.   A parkot körülvevő körforgalomból juthatunk el az Ország-közepe úton Magyarország földrajzi középpontjához. A kövesút végén egy csodálatos, fákkal szegélyezett téglalap alakú réthez érünk, melynek közepén látható Kerényi József alkotása a Jeltorony, tetején az ország középpontját szimbolizáló „Aranygömbbel”, mely Fekete Tamás szobrászművész alkotása.

Talán túlzás nélkül mondhatjuk a Jeltorony a hazához való tartozás, vonzódás egyik tárgyává jelképévé vált országhatáron belül és kívül is, hiszen tanú van rá, hogy egy amerikás öreg magyar  pár maroknyi földet szedett itt az egyik gödörből, nylonzacskóba tette, elcsomagolta. Kérdezni sem kell, vajon mire kellett neki ez a föld.